Leginkább zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonákban érdemes keresünk a rostféléket. Mindegyik jó lehet, de vannak kifejezetten nyerők ezen a téren is, például a zöldborsó, répa, káposzta, spenót, kukorica, articsóka, brokkoli és burgonya, a gyümölcsök közül pedig a körte, az eper, az alma és a málna is remek rostforrások. Hasznos mindezeken túl minden olyan alapanyag, ami tejes kiőrlésű, a búzakorpa és a zab is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy egészséges felnőtt szervezet napi rostigénye 25-40 gramm. Nem sok, a legtöbben mégsem fogyasztunk még ennyit sem belőle. A WHO megbízásából készült egyik kutatás során kiderült, hogy az elegendő rost fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kialakulásának lehetőségét.
A magas rosttartalmú étrend óriási védelmet nyújt a betegségek széles köre ellen, beleértve a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és a rákot is. Naponta minimum 25-30 gramm rostot kellene ennünk, azzal a kiegészítéssel, hogy a 30 gramm feletti mennyiség még jobb a szervezetünknek. A legtöbb ember a világon kevesebb mint 20 grammot fogyaszt egy nap.
A megfelelő mennyiség elfogyasztásával a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kialakulásának lehetősége 16-24 százalékkal csökkent.