Táplálkozás – Miért annyira fontosak a rostok?

Miért fontosak annyira a rostok?

Sokszor halljuk, mennyire fontos, hogy elegendő rost jusson a szervezetünkbe. A legtöbbünknek beugrik róla, hogy csökkentheti a koleszterinszintet, jó hatással van az emésztésre, és segít fogyni is. Az sem új információ, hogy főleg a zöldségek, gyümölcsök, gabonák, magvak és hüvelyesek tartalmaznak élelmi rostokat. Na de mennyit együnk belőle, és egyáltalán milyen ételekben? Összegyűjtöttünk minden fontos információt a rostokról.

A rostokat kétféle csoportba oszthatjuk: az egyikben a nem oldódó rostok vannak, amik feldolgozatlanul haladnak át az emésztőrendszeren. Ezek gyorsítják a bélmozgást, ami eleve jó hír, a vastagbélben végighaladva pedig szépen kitakarítják azt, ennek köszönhetően több betegség, például a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkentik. Az oldhatók feloldódnak vízben, és könnyen emészthetők. Fogyasztásuk alacsonyabb koleszterinszintet és kiegyensúlyozottabb vércukorszintet eredményezhet.

Leginkább zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonákban érdemes keresünk a rostféléket. Mindegyik jó lehet, de vannak kifejezetten nyerők ezen a téren is, például a zöldborsó, répa, káposzta, spenót, kukorica, articsóka, brokkoli és burgonya, a gyümölcsök közül pedig a körte, az eper, az alma és a málna is remek rostforrások. Hasznos mindezeken túl minden olyan alapanyag, ami tejes kiőrlésű, a búzakorpa és a zab is. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy egészséges felnőtt szervezet napi rostigénye 25-40 gramm. Nem sok, a legtöbben mégsem fogyasztunk még ennyit sem belőle. A WHO megbízásából készült egyik kutatás során kiderült, hogy az elegendő rost fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kialakulásának lehetőségét. 

A magas rosttartalmú étrend óriási védelmet nyújt a betegségek széles köre ellen, beleértve a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és a rákot is. Naponta minimum 25-30 gramm rostot kellene ennünk, azzal a kiegészítéssel, hogy a 30 gramm feletti mennyiség még jobb a szervezetünknek. A legtöbb ember a világon kevesebb mint 20 grammot fogyaszt egy nap.

A megfelelő mennyiség elfogyasztásával a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kialakulásának lehetősége 16-24 százalékkal csökkent.

A minimálisan feldolgozott, kifejezetten rostos ételek is segítenek a fogyásban is. A teljes kiőrlésű gabona bevitelének növelésével egyaránt csökken a testtömeg- és a koleszterinszint. A rostok ugyanis növelik a telítettség érzését, ezzel elősegítik a súlycsökkentést, és kedvezően befolyásolhatják a lipid- és glükózszintet is.

A szakemberek szerint lehetetlen elegendő rost bevitele a gyümölcsből és zöldségből önmagában, így ne ijedjünk meg a rosttartalmú szénhidrátoktól sem, amikor étkezéseinket tervezzük.

A kutatók 185 tanulmányt és 58 klinikai vizsgálatot tanulmányoztak át. Az eredmények szerint a napi elfogyasztott élelmirost-adag minden 8 grammos emelése 5-27 százalékkal csökkenti a szívkoszorúér-betegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kialakulásának valószínűségét.

A statisztikák azt mutatják, hogy a fejlett országok lakosságának rostfogyasztása az ajánlottól messze elmarad.

Árthat-e a túl sok rost?

A szakemberek úgy vélik, hogy a napi 30 grammot meghaladó mértékű rostfogyasztás további kedvező hatásokkal járhat, így ha túllépjük az ajánlott adagot, még jól is járhatunk. A vizsgálatok során kellemetlenségekről nem számoltak be, de a szakemberek azért óvatosságra is intenek, mivel a túlzott (60 gr/nap fölötti) rostbevitel a szervezet ásványianyag-szintjének csökkenéséhez vezethet.

A legegyszerűbb talán az, ha arra figyelsz, hogy több friss gyümölcs és zöldség legyen az asztalodon, teljes kiőrlésű gabonákkal kiegészítve. A megfelelő rostbevitelhez jó eséllyel semmit nem kell enned, amit nem szeretsz, mert biztosan találsz olyan rostforrást, amit szívesen eszel nap mint nap.

Mit tehetünk egészségünk megőrzésének érdekében?

Kérem a megoldást az egészségemre!