Hasi elhízás és a zsigeri zsír
Az orvosok régóta hangsúlyozzák, hogy a hasi típusú elhízás a legveszélyesebb, a miértekről viszont ritkán esik szó.
Zsigeri zsírok vagy más néven viszceláris zsírok mindenkiben vannak: a májat, a szívet, a veséket és a hasnyálmirigyet borítják be, ezzel védve őket a külső behatásokkal szemben. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, mekkora mennyiségben képeznek védőburkot. Ezek a típusú zsírok ugyanis jóval veszélyesebbek, mint a bőr alatti zsírpárnák. A zsigeri zsír hormonszerű anyagokat – például stresszhormont, gyulladási faktorokat – termel. Több ezer olyan molekula szabadul fel belőle, amelyek súlyos betegségeket okoznak – olyanokat, amelyek a halálok zöméért felelősek: stroke-ot, infarktust, rákot, kettes típusú cukorbetegséget. Az újabb kutatások a depresszióval és a demenciával is összefüggésbe hozták a zsigeri zsírokat. A viszcerális zsír a vastagbél és az artériák falának gyulladását okozza, továbbá jelentős kockázati tényezőt jelent a szív- és cukorbetegség, valamint egyes daganatok szempontjából is. Egyes kutatások szerint a szövet stressz hormont, vagyis kortizolt termel, ezáltal rontja a hangulatot, emellett csökkenti a boldogságot kiváltó endorfinok szintjét is. Így a viszcerális zsír nemcsak életünkre, de hangulatunkra is káros.
Bár elsősorban a férfiakra jellemző a hasi típusú elhízás, most már a nőknél is egyre gyakoribb, főleg változókor után- mutat rá szakértőnk. A zsigeri zsírok ugyanis nemcsak hormonszerű anyagokat bocsátanak ki, hanem ők maguk is nagyon érzékenyek a hormonális változásokra. A túl sok stressz, az ülőmunka, a zsírban és finomított szénhidrátban gazdag táplálkozás, az alvás-és mozgáshiány mind olyan stresszfaktorok a szervezetünk számára, amelyek kedveznek a hasi zsírpárnák kialakulásának.
A hasi zsír komoly betegségekhez is vezethet
Sokszor nem is veszünk róla tudomást, hiszen a hasüregi zsír kezdetben nem látványos. Egy pici hasat könnyedén el lehet tüntetni egy jó szabású ruhával, senki nem fogja észrevenni. Vannak, akik teljesen normál testalkatúak, vagy akár még vékonyak is, és csak a hasukon van egy kis felesleg. Hiába nem tűnnek elhízottnak, a zsigeri zsír ártalmas hatásai őket is sújtják. -Már 5-6 kiló felesleg növeli a zsigeri zsírok okozta betegségek kockázatát.
A centi nem hazudik
A hagyományos mérleg és a testtömeg-index (BMI) semmilyen információt nem ad arról, hogy mennyi zsigeri zsír van a szervezetünkben. Annál beszédesebb viszont a centi. Ha megmérjük a derékbőségünket, azzal majdnem biztosan következtethetünk arra, túl sok-e a hasüregi zsírunk vagy sem. – Nőknél 80 cm, férfiaknál 90 centiméter fölötti érték már zsigeri zsír felhalmozódást jelent. Nagyon kockázatos, ha nőknél 89, férfiaknál 101 cm-nél is nagyobb a derékbőség. Aki az átlagnál magasabb, annál a derék-csípő arány lehet mérvadó: férfiaknál 0,9, nőknél 0,85 fölött kell arra gondolni, hogy probléma lehet a viszceláris zsírokkal.
A zsigeri zsírok felhalmozódása ellen nincs gyógyszer, viszont egy kis odafigyeléssel, életmódbeli változtatásokkal megszabadulhatunk tőlük gyorsabban, mint a bőr alatti zsírtól. A viszcelláris zsíroknak ugyanis aktívabb a keringésük, jobban reagálnak a hormonális változásokra. Főleg a könnyű, aerob mozgások csökkentik a mennyiségüket, mint például a séta, futás, az úszás vagy a biciklizés. A táplálkozás is kulcsfontosságú: kerülni kell a gyorsan felszívódó, finomított szénhidrátokat és a túl sok zsírt, és jelentősen megnövelni a rostbevitelt. A rostok hatására ugyanis egyenletesen szívódnak fel a tápanyagok, így nem raktározzuk el őket zsírok formájában. Emellett fontos, hogy eleget aludjunk, és csökkentsük a stresszt.
Életmódváltás és a zsigeri zsír eltűnik
Ezen problémák megelőzésében, javításában és megoldásában segítünk! Hogyan?
A megoldáshoz kattint az alábbi gombra!